Tekintse meg az adást böngészőjében!

A városi ember általában a televízióban szokott gazdát látni. A magyar televíziókban látható magyar gazda általában nagydarab, középkorú férfi; nemzeti zászló leng a traktorján, amellyel aztán utat torlaszol, vagy felvonul vele a Hősök terén. Rendszerint panaszkodik, vagy szidja a kormányt és a külföldieket. A magyar agrárvilág azonban egyáltalán nem csak ilyen. Hiszen magyar gazdálkodó a fiatal Kesjár Kamilla, aki nemrég egy nemzetközi pályázaton bekerült az öt leginnovatívabb európai fiatal gazda közé. Az Eurórából kiderül, miként látja Ő a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit.

Ma Magyarországon a kukoricatáblák növényei, nem génmódosítással létrehozott vetőmagokból keltek ki. Az Európai Bizottság döntése alapján ugyanis határozatlan időre Magyarország - több más uniós tagállammal együtt - mentes maradhat a genetikailag módosított növényektől. A GMO - vagyis a génmódosított organizmusok - eljárás lényege, hogy más fajból származó géneket ültetnek be az egyedbe, azaz olyan génkombinációt hordozó növény keletkezik, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhetne létre. Ennek lehetnek előnyei, ugyanakkor veszélyeket is rejthet magában.

A kormány a nyár folyamán bejelentette az új uniós agrártámogatási rendszer, az SPS (Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer), 2009-es bevezetését. Az erről szóló törvényt Sólyom László azonban az Alkotmánybíróság elé utalta normakontrollra. A termelők egy része sürgeti az SPS bevezetését, egy másik része viszont elutasítja. A kormány és az agártárca támogatja az átállást, a Fidesz és a MAGOSZ ugyanakkor ellenzi azt. Érvek és ellenérvek. Az SPS mellett és ellen. Általában politikai pártállás mentén. A gyakorlati szakmai érv kevés, egyelőre csak elképzelések léteznek. A kirobbant vitában jogi, politikai és gazdasági szálak keverednek. Kérdés az: mi lenne jó a gazdáknak?

Egyre bizonytalanabb az európai tejágazat jövője. A termelők az Európai Unió több tagállamában a tavasz folyamán demonstrációkat és megmozdulásokat szerveztek. Ezeken az Európai Unió tejreformját kifogásolták. Azt mondják: ezek a lépések alapjában elhibázottak és, ha rövid időn belül nem lesznek érdemi változások, termelők tízezrei mehetnek tönkre az Európai Unióban. Legújabb fejleményként Az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe helyezte a tejágazat problémáinak a kezelését. Ennek keretében a magyar agrártárca bejelentette: 2010-ben összesen literenként 22-23 forint többlettámogatást kapnak hazai a tejtermelők.