Az állatkertek őstörténete, az állattartás kezdetei

A kezdetekről nagyon hiányosak az ismereteink. Az állatkert, mint intézmény nem máról holnapra született, a vadállatok tartásának az évszázadok során nagyon sok formája létezett. Már neandervölgyi ősünk is tartott állatot. A vadon élő állatokat magához csalogatta, befogta, később szaporította. Elkezdődött az állatok háziasítása. Ám amennyire az ember megváltoztatta az állatokat vad ősükhöz képest, oly mértékben hatottak ezek az emberre is.

Bármennyire is hihetetlen, az állatkertek (vagy inkább "állattartó helyek", melyeket talán kis túlzással a mai állatkertek elődjeinek is tekinthetünk) több ezer esztendős múltra tekinthetnek vissza. Már az ősi Kínában is volt állatkert s az aztékok sem voltak híjával az efféle bemutatóknak. Salamon királynak Kr.e. 794-ben már volt állatkertje, az egyiptomi Szakkarában pedig csaknem ötezer éves állatkertről tudunk. Persze ezeken a helyeken a sok egzotikus állat csak a kiválasztottak szórakozását szolgálta. Az ókori egyiptomiak az állatok egy részét kultikus célból templomok környékén tartották.

Az első, mai értelemben is vett állatkertek Egyiptomban i.e. 1800 körül keletkeztek. III. Thotmesz fáraónak Thébában, már botanikus- és állatkertje volt.

Az antik Görögországban a háziállatokon kívül kezdetben csak díszmadarakkal és kisemlősökkel foglalkoztak. A hódítások kezdetével hadizsákmányként állatokat is szállítottak haza a seregek. A rómaiak gyakran állatviadalokkal szórakoztatták magukat.

A középkorban főleg olyan vadaskerteket létesítettek, ahol vadászni lehetet. Emellett megmaradtak a gladiátorviadalok is. 1752-ben Mária Terézia korában nyílt meg a világ első igazi állatkertje a bécsi Schönbrunnban. Magyarországon 1355-ben alapították meg a Csanyiki vadaskertet. Visegrádi vadaskertjében pedig Mátyás király is tartott oroszlánokat.

Nem könnyű megmondani, voltaképpen mit is nevezzünk állatkertnek? A világ állatkertjeinek száma jóval tízezer fölött van, s ma is világszerte egyre- másra nyílnak az újabbnál- újabb bemutatók.

Budapest Főváros Állat- és Növénykertje

A budapesti állatkert alig több, mint tíz hektáros területén sok száz állat- és növényfaj él. Magyarország legjelentősebb élőállat gyűjteménye található itt. Az állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit. Akkoriban a mai Városliget még a főváros peremének számított, így az állatok viszonylag természetes környezetbe kerülhettek. Az alapítók között volt Xantus János, neves utazónk, etnográfusunk is, aki egy ideig igazgatta is az állatkertet. (Xantus János bejárta szinte egész Észak-Amerikát, kevesen tudják, hogy Karl May róla mintázta meg Winnetou történeteinek egyik kulcsfiguráját, Old Shatterhandot).
1956-ban Dr. Anghi Csaba került az állatkert élére. Gyakorlatilag ő kezdte meg az állatkert újjáélesztését is. Kiépítette külföldi cserekapcsolatait, megindította a színvonalas Zoo Budapest folyóiratot. Az utóbbi néhány esztendőben számos értékes állatfajjal gazdagodott a kert gyűjteménye. Ilyen állat például a hópárduc vagy a gorilla.

A műsor harmadik részében a Fővárosi Állat- és Növénykert madárházát és pálmaházát ismerhetik meg.

A madárház
A Madárházban különféle egzotikus madarakkal találkozunk. A dús növényzet között, akárha őserdőben lennénk, különösen akkor, ha rázendít egy -egy tollas ékszer. A madárházban költöttek már sámarigók, háromszínű fényseregélyek és fecskeszalakóták is.Egy madár is lehet pont olyan értékes, mint egy emlősállat. A mandzsu daru igazán ritka és felettébb veszélyeztetett madár. Ázsiát és a japán szigeteket lakja.

A pálmaház
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik országosan is egyedülálló létesítménye a nemrégiben kívül-belül megújult Trópusi-ház. A létesítményben a buja növényvilágon túl, természetes környezetben élő állatokkal is találkozhat az idelátogató, sőt testközelből megtekinthetők krokodilok vagy a nílusi aligátorok.