2. RÉSZ

Észak-Kelet Magyarország állatkertjei

A nyíregyházi - sóstói vadaspark

A nyíregyházi - sóstói Szabadidő Park területéből tekintélyes részt, mintegy 14 hektárt foglal el a vadaspark. Az 1977-ben megnyitott intézmény kezdetben csak a hazai fauna bemutatására vállalkozott, ám ezeket az állatokat igyekeztek minél jobb körülmények között megismertetni. Itt igazi ízelítőt kapunk a Kárpát-medence élővilágából. A kifutók értékes, érdekes állatokkal népesültek be. A nyíregyházi vadaspark arra is vállalkozott, hogy összegyűjti Eurázsia reprezentatív állatképviselőit. Kifutókat, állatházakat építettek, ahol a tigrisek, farkasok, kamcsatkai medvék kedvükre bóklászhatnak.
Az emlős és madárfajok száma rövid idő alatt megduplázódott. A szaporulatokban nincs hiány, egyebek mellett nilgau antilop, páviánkölyök, kulán született. Az állatkertben rendszeres a zoópedagógiai oktatás, sőt állatkerti táborokat is szerveznek.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje

A debreceni állatkert 1958-ban nyílt meg a város talán legszebb részén, a híres Nagyerdőben. Már ekkor számottevő állománnyal bírt, olyannyira, hogy egy 1959-ben megjelent Akvárium és Terrárium újság külön akvárium építéséről is beszámol. Az épület később elkészült, de 1970-ben Majomházzá alakították. Az állatkert kezdetben önálló egységként működött, ám 1961-ben összevonták a Ludas Matyi Vidámparkkal, s voltaképpen e frigyből jött létre a Kultúrpark. Az 1960-as években több új állatház is épült, amelyek a maguk idejében az akkori állatkert- szemlélet szerint még talán korszerűek voltak mondhatók. Mára azonban már szűkek, elavultak, többségük átalakításra szorul. Nagy áldás az állatkert számára, hogy a közelben termálvíz csordogál. Ezt kihasználva a Nagyerdőben víziló és törpe víziló tartására is berendezkedtek.
A debreceni állatkert további érdekességei a kisragadozók, amelyek részére az 1980-as években külön épületeket is emeltek. Egyebek mellett mocsári hiúzokat is gondoznak itt. E fajnak fontos kultúrtörténeti szerep is jutott. Mint tudjuk, Egyiptomban a macska szent állat volt és a macskamúmiák mellett nagyon sok mocsári hiúz tetemet is rejtettek a múmiák.
A nagyerdei Kultúrpark bármennyire is szűkös, több érdekes állatfajt is bemutat. Egyebek mellett kétpúpú tevéket, lámákat, nilgau-és jávor antilopokat, zebrákat és kulánokat. Nem hiányoznak a nagymacskák sem és a majomgyűjtemény is igen gazdag. Mivel a nagyerdei kultúrpark Állat - és Növénykertje botanikus kert is, a növénytani profil mind nagyobb szerephez jut. A debreceni állatkert különösen nagy hangsúlyt fektet az oktatásra. Hosszú évek óta működik zoo-iskola is, ahol biológiaórákat és vetélkedőket rendeznek az érdeklődő gyerekeknek.

A Miskolci Városi Vadaspark

Miskolcon csupán a nyolcvanas évek elején nyílt lehetőség arra, hogy egy nagyobbacska vadaspark épüljön. A vadaspark a város kerületén, közel a festői Bükk- hegység "keleti kapujához" az úgynevezett Küpösvölgyben kapott helyet. Létesítésének kettős a célja. Egyfelől részt kért a biológiai oktatásból, másfelől pedig a Bükk állatait szerette volna bemutatni. A vadaspark alig több mint 100 nap alatt készült el, megnyitására 1983. augusztus 20-án került sor.
Elsősorban patás és ragadozó emlős fajok tartására szakosodott. Ilyen patás állat a magyar állatkertekben látható kulán. A kulánt az egykori Szovjetunióban már 1919-ben védetté nyilvánították. A kulánok a természetben meglehetősen ritkák, szerencsére, állatkertben meglepően jól szaporodnak.