Tekintse meg az adást böngészőjében!

Viharzóna a Budai-hegyekben
A légkör melegedésének következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek Magyarországon is. Juhász Árpáddal - az ismert - geológussal egy olyan helyen találkoztunk, ahol ez jól megfigyelhető. A Hárs-hegy lábánál található területen az egykori tölgyerdőt egy hirtelen támadt vihar tarolta le néhány perc alatt. A 60-70 éves fák gyökerestől fordultak ki a földből. Ehhez hasonló jelenségek, vagyis mozaikszerű erdőpusztulások egész Európában előfordulnak. Juhász Árpád szerint ezért részben a klímaváltozás tehető felelőssé.

Elsivatagosodás az Alföldön
Hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna-Tisza közét az ENSZ élelmezésügyi világszervezete. Ha a Kecskemét melletti Fülöpháza határában körülnézünk sivatagról még túlzás beszélni, de a sztyeppesedés jelei már mutatkoznak. Évtizedek óta tart a szárazság, kevés a csapadék és a rohamosan zuhan a talajvíz szintje. Az 1980-as években még 960 vizes élőhelyet tartottak nyilván a térségben, mára az a száma 30-ra csökkent. Kiszáradnak az egykor madaraktól hemzsegő tavak, és nádasok. Az okok elsősorban globális klímaváltozásban keresendőek. A helyiek az Európai Uniótól remélhetnek segítséget, hiszen a KEOP támogatási rendszernek köszönhetően hamarosan megkezdődhet a vízpótlás előkészítése.

Öko-profit program Grazban
Bár az "ökológiai" és "ökonómiai" kifejezések hasonlóan hangzanak, gyakran ellentétként jelennek meg. Pedig a gazdasági előnynek nem kell a természet kárára mennie. Ellenkezőleg: sok esetben ökológiai intézkedésekkel pénzt lehet megtakarítani. Pontosan ez az ötlet áll az "ökoprofit" kifejezés mögött, amely az integrált környezetvédelmi technológiára koncentrál. A projektet 1991-ben Grazban hívták életre. A résztvevők, - kis, közepes és nagy vállalatok, - célzott üzemviteli intézkedéseket hajtanak végre, hogy tehermentesítsék a környezetet és csökkentsék a termelési költségeket.

Geotermikus jövő Mórahalmon
A Szegedhez közeli Mórahalmon 1960 óta használják a termálvizet. Kezdetben csak fürdési és gyógyászati célokra. Azóta kiderült, hogy másra is jó lehet. A város 1995-ben készítette el fejlesztési tervét, amiben kulcsszerepet szántak a termálvíznek. Ugyanis a mintegy 70 fokos víz, geotermikus energiaként, fűtésre is használható. Az alternatív energiaforrás kiaknázása hosszú távon megtérül, hisz csökken a város gáz felhasználása, ami pedig csökkenti a káros-anyag kibocsátást, vagyis védi a környezetet. A 2010-re elkészülő rendszerrel fűtik majd az összes közintézményt Mórahalmon. A beruházás költségvetése 540 millió forint, melynek felét az Európai Unió biztosította.