Tekintse meg az adást böngészőjében!

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt európai uniós mintára hozták létre 2003-ban. Tudományos szakbizottságok, egy tanácsadó testület és egy hatósági koordináló csoport tartozik hozzájuk. Vagyis minden olyan szervezettel kapcsolatban állnak, amelyek valamilyen módon az élelmiszer-biztonsággal foglalkoznak Magyarországon. Az elmúlt időszakban több olyan átfogó ellenőrzési akciót tartottak a hatóságok közösen, amelyek azt vizsgálták: biztonságos-e az élelmiszer, amit elfogyasztunk. Kezdve a gyártó üzemektől egészen odáig, hogy a termék a boltok polcaira kerül. A MÉBIH főigazgatója, Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária az Eur-órában elmondta: Magyarországon az élelmiszer-biztonság helyzete az időnkénti híradások ellenére jó. Az engedéllyel rendelkező üzemekben előállított élelmiszerekkel kapcsolatban nem kell aggódni. Ha probléma van, az majdnem mindig az illegális tevékenységekkel függ össze. "Az élelmiszer bizalmi termék, nem lehet minden egyes terméket megvizsgálni, ellenőrizni" - tette hozzá. Ugyanakkor elmondta: Magyarországon ugyanolyan szintű az élelmiszer-biztonság, mint az unióban, márpedig az Európai Unióban készülnek a legbiztonságosabb élelmiszerek az egész világon. Megdöbbentő lehet a telefonszámla összege egy-egy külföldi út után. Éppen ezért lépett közbe az Európai Unió. 2007-ben fogadták el azt a jogszabályt, ami maximalizálta a külföldön, de az EU országaiban fogadott és indított hívások díját. Hamarosan ez lesz a helyzet a szöveges üzenetek és a mobilinternet esetében is. Hogyan telefonálhatunk minél olcsóbban - nem csak külföldön, hanem Magyarországon is? Nehéz eligazodni a különböző tarifacsomagok tengerében. Nem maradunk azonban iránytű nélkül. Használhatjuk a "tantusz" névre hallgató internetes oldalt, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság működtet.

Ítéletidő 2009. január végén, Nyugat-Magyarországon. Több száz település, több ezer ember maradt áram nélkül napokig. Vajon rendkívülinek számít-e az ilyen időjárás? Vajon megtett-e minden tőle telhetőt a szolgáltató? Ezt kérdezték az ott élők, a fogyasztóvédők. Sőt: a Magyar Energia Hivatal is vizsgálatot indított. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál azt mondják: sem a csapadék nem volt rendkívül sok, sem a hőmérséklet nem volt rendkívül extrém. Viszont mindkettő egy olyan szűk tartományban, a határérték környékén mozgott, ami 50 év alatt egyszer fordul csak elő. Végül a Magyar Energia Hivatal is azt állapította meg, hogy a hálózat karbantartásával, illetve helyreállításával kapcsolatban a szolgáltató a jogszabályoknak megfelelően járt el. Ugyanakkor nem tájékoztatták megfelelően fogyasztóikat, ezért megbüntették. A szolgáltató is hajlott a fogyasztókkal való megegyezésre: bár kötbért nem fizetnek, de ún. elosztói díjkedvezményt kapnak azok, akiket érintett a több napos áramszünet. A Magyar Energia Hivatal is részt vett annak az összehasonlító tanulmánynak az elkészítésében, ami azt elemezte: az egyes uniós tagországokban milyen előírások vonatkoznak a szolgáltatás minőségére. Ebből kiderül, hogy Magyarország az elsők között van a szolgáltatás-minőségszabályozásban. Ugyanez a tanulmány állapítja meg, hogy nem érdemes egységes uniós ajánlást kidolgozni a kártérítésre, hiszen ugyanaz az összeg mást jelent Angliában, mást Bulgáriában és mást Magyarországon.

A devizahitelek törlesztőrészlete akár kétszeresére, háromszorosára is nőtt az utóbbi időben - gyengült ugyanis a forint. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét most tízszer, hússzor többen keresik fel. A szervezet főtitkára az Eur-órában tanácsokat is adott. "Mielőtt rezegne a léc, már akkor menni kell ahhoz a pénzintézethez, ahol a szerződést megkötötték. Nagyon fontos, hogy ez ne szóban, ne telefonon történjen. Minden alkalommal írásban, ajánlott levélben kell jelezni a problémát, hogy legyen nyoma. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a bank megadja-e, amit az ügyfél kért, ellenben lesz bizonyíték az ügyfél kezében, hogy ő már időben jelezte a gondokat. Így ha felmondanák a szerződését, akkor már lesz valamilyen védekezési lehetősége" - mondta el Lénárd Mariann. A 2008-ban kezdődött, világméretű pénzügyi válság az Európai Unió hatóságait is cselekvésre ösztönözte. Annál is inkább, mert közös európai bankfelügyelet nem létezik - egyelőre. Ezekben a napokban került terítékre ugyanis, éppen a pénzügyi-gazdasági válság nyomán. Magyarország már tavaly felvetette ennek szükségességét. A témával kapcsolatban most elkészült ún. Larosiere-jelentés nyolcvan százalékban a magyar javaslat gondolatait is átveszi egy közös felügyeletre vonatkozóan.