Tekintse meg az adást böngészőjében!

Győr a nyugat-magyarországi régió központja. A Duna, a Rába és a Rábca-folyók találkoznak itt - ezért is nevezik a folyók városának. A torkolattól nem messze található a Széchenyi István Egyetem. Az ország egyik legfiatalabb egyeteme 2002. január 1-jén alakult meg. Elődje a Közlekedési és Távközlési Főiskola volt. Az intézmény ma a távközlési és híradástechnikai tudományok egyik hazai kutatóközpontja, ahol a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. Kovács Ákos tanszéki mérnök a győri Széchenyi István Egyetemen. "Itt tanultam 4 évig és úgy néz ki, hogy beváltam, ezért maradtam itt a távközlési tanszék kötelékében. Különböző gyakorlatokat illetve elméleti órákat tartok. Általában a távközlés-informatika, mint szakirány hallgatói jönnek ide, ebbe a laborba. Mondhatni úgy is, hogy ez a második otthonuk. Különböző órák, kezdve a számítógép hálózatok, az alapismeretektől, a kábelgyártástól a különböző IP-alapú távközlési megoldásokig" - meséli Kovács Ákos. A legnagyobb probléma az, hogy az új telefonhálózatoknál is érvényes az a szabály, hogy ha nincsen áram, nincsen szolgáltatás, akkor is fel kell tudni hívni egy számot, a segélyhívót. Az Európai Unió törekvése is, hogy a 112-es egységes segélyhívószám bármikor, bárhonnan elérhető legyen. Vajon ez IP-telefonnal ma megoldható? "Nem kivitelezhetetlen, csak túl nagy ráfordítás kell ahhoz képest, mint egy régi vezetékes telefonhálózat esetében" - mondja Kovács Ákos.

Az Európai Uniónak egy másik törekvése, hogy folyamatosan csökkenjenek azok a tarifák, amelyeket a fogyasztók fizetnek, főleg akkor, ha nemzetközi hívásokról van szó. Az IP-telefonnak éppen ez a lényege: nem számítanak a határok. De ehhez is szükség van még fejlesztésekre. Kovács Ákos erről így vélekedik: "Minden országban kéne biztosítani egy nemzetközi szervert, amellyel megoldható lenne az, hogy például Magyarországról IP-alapon a németországi központot fel lehessen hívni és ott már helyi hívásként folytatódjon a kapcsolat, ha esetleg egy normál telefont hívok. Ha ugye IP-alapon hívok, akkor annak költsége 0 forint." Jóri András adatvédelmi biztos. Ő, illetve hivatala foglalkozik a "személyes adatok védelméhez" és a "közérdekű adatok nyilvánosságához" való alkotmányos jogok védelmével. Nincs könnyű dolga, ha olyan adatokról van szó, amelyek az interneten lelhetők fel - a most hatályban lévő törvény ugyanis 17 éves. Vannak országok, ahol új adatvédelmi törvényeket fogadnak el vagy módosítanak a jelenlegieken. Vagy pedig az adatvédelmi biztosi gyakorlatnak kell úgy értelmeznie ezeket a régi jogszabályokat, hogy megfeleljenek az új követelményeknek - vélekedik az adatvédelmi biztos. Az egyik legnépszerűbb hazai, úgynevezett közösségépítő portálon sokan tesznek nyilvánossá olyan tényeket magukról, amit a való életben valószínűleg nem mondanának el idegeneknek. Ha egy állásinterjúra indulunk, készülhetünk arra, hogy a személyzeti ügyekkel foglalkozó munkatárs - vagy ahogy manapság hívják, a hr-es - már előzőleg utánanéz az interneten: mit írunk magunkról egy-egy ilyen közösségi portálon.

Az Európai Unió adatvédelmi biztosai tárgyalásokat kezdenek az ilyen oldalakat működtető cégekkel - egyfajta önkorlátozásra szeretnék rábírni őket. Valahogy úgy, ahogy az a népszerű kereső, a Google esetében történt.
Kéretlen reklám az elektronikus üzenetek között - ugye ismerős? Hiába fogadtak el hazánkban is jogszabályt, szinte lehetetlen ellene törvényekkel küzdeni. Az e-mail-ek 90 százaléka ma már levélszemét. De nem csak ez okozhat bosszúságot. A számítógépes vírusokból is mindig újabb és újabb fajták jelennek meg. Ezért mondják azt a szakemberek, hogy a számítógépes kártevők ellen leginkább mi magunk tudunk védekezni. Nem csak vírusirtó vagy levélszemét-szűrő programokkal, hanem elővigyázatossággal is. Ne nyissunk meg ismeretlen tartalmakat, ne adjuk meg e-mail címünket feleslegesen - talán ezek a legfontosabb tanácsok.
A szélessávú internet-elérésben nem csak Magyarországon, hanem egész Európában vannak fehér foltok. Éppen ezért az Európai Unió a következő években 1 milliárd eurót fordít fejlesztésekre. A Magyarországra eső rész ebből körülbelül 40 millió eurónak megfelelő összeg, tehát körülbelül 10-13 milliárd forint. Ez a forrás szélessávú fejlesztésekre használható fel. Éppen jókor érkezik, hiszen elindult a Nemzeti Digitális Közmű tervezése és megvalósítása, ami egy állami tulajdonú országos hálózat lesz. Magyarország valamennyi településére optikai - nagyon nagy sávszélességű, nagy kapacitású - hálózatot épít fel. Nyílt hozzáféréssel a településen működő szolgáltatók számára biztosít majd kapacitásokat.
Így lehet elérni azt is, hogy a legkisebb településeken élők is hozzáférjenek az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz. Az Európai Unió előírja azoknak a szolgáltatásoknak a körét - tizenhárom a lakosság és hét a vállaltok körében -, amit kötelezően nyújtani kell. Ebből Magyarország a rendelkezésre álló adatok szerint az Európai Unión belül nagyjából a tizedik hely környékén van, ami a megvalósítást illeti. A központi elektronikus rendszernek, aminek része az ún. ügyfélkapu, ma 737 ezer állampolgár a bejegyzett felhasználója. Ők aktívan használják is a rendszeren keresztül elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat.

Elektronikus ügyintézés az interneten:
www.magyarorszag.hu

Az adatvédelmi biztos irodája:
abiweb.obh.hu/abi

Nemzeti Hírközlési Hatóság:
www.nhh.hu

Széchenyi István Egyetem, Győr:
uni.sze.hu

BME - Híradástechnikai Tanszék:
www.hit.bme.hu

Kutatási eredmények az internetről:
www.gkienet.hu

Európai Parlament:
www.europarl.europa.eu