Tekintse meg az adást böngészőjében!

Árvizek, erdőtüzek, kiszáradt növények - az éghajlatváltozás következményei. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedik a felszínközeli levegő és az óceánok hőmérséklete. A füstölgő gyárak, a forgalmi dugók és a légiközlekedés csak néhány azon tényezők közül, melyek miatt egyre több üvegházhatást okozó gáz kerül a levegőbe. Méghozzá a XIX. század közepe óta folyamatosan. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ez áll a globális felmelegedés mögött.

Szeptemberben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái demonstrációt tartottak az Európai Parlamentnél. Egy tucatnyi autóval köröztek a brüsszeli épület körül. Az autógyártók ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az Unió csak később tegye kötelezővé számukra azt az előírást, ami a belsőégésű motork széndioxid kibocsátását 130 milligrammban maximalizálná kilométerenként. A környezetvédők szerint semmi szükség a halasztásra.

Vittorio Prodi, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Ideiglenes Bizottság alelnöke az Eur-órának Brüsszelben ezzel kapcsolatban azt mondta: a kis autók esetében a határérték akár már most is teljesíthető lenne. Arról is beszélt, hogy a Parlamentben jelenleg is folyik egy vita úgy általában a belsőégésű motorokról. Szerinte ugyanis a gépkocsikba szerelt erőforrásokat kellene alapvetően megváltoztatni. Az alelnök biztos benne, hogy alig tíz év múlva a belsőégésű motorokat elfelejthetjük. Az Európai Unió ugyanis létrehozhat határértékeket, de igazi változást, nagy fejlődést, az új technológiák alkalmazása hozhat.

Méghozzá olyan új, környezetkímélő technológiáké, mint például a Magyarországon is egyre több helyen használt pelletfűtésé. A pellett fahulladékból, jellemzően fűrészporból készül. Ezt préselik össze 1-2 centiméres kapszulákká. Az erre kifejlesztett kazánokban 93 százalékos hatásfokkal ég el és lát el egy egész családi házat fűtéssel, melegvízzel.

A melegvízellátást, fűtést egy-egy családi házban meg lehet oldani egyedileg, de a villamosenergiával már más a helyzet. A hazánkban felhasznált áram körülbelül egyharmadát a Paksi Atomerőműben termelik meg. A blokkok élettartama azonban véges, ezért egyre több szó esik arról, hogy hazánkban újabb atomerőművet kellene építeni. Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az Eur-órának nyilatkozva kiemelte: ha a Pakson megtermelt energiát széntüzelésű erőművekből biztosítanák, akkor több száz tonna széndioxid, több száz tonna por kerülne a levegőbe. Igaz ugyan, hogy az atomerőművekben is keletkezik hulladék, ezt azonban nem szórja szét a levegőben, hanem összegyűjtik és így oldják meg a biztonságos tárolást. Elmondta azt is, az Európai Unióban reneszánszát éli az atomenergia. Nem csak hazánkban kezdődött párbeszéd arról, hogy újabb erőművet kellene építeni, a közösség több más államában, így például Finnországban is most készítenek elő több hasonló programot.

A globális felmelegedés elleni küzdelemben az Európai Unió rendkívül ambíciózus terveket tűzött ki maga elé. Tíz év alatt 20 százalékkal növelnék az energiahatékonyságot, miközben szintén 20-20 százalékkal csökkentenék a hagyományos energiahordozók felhasználását és a szén-dioxid-kibocsátást. Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke ennek kapcsán azonban figyelmeztetett: Magyarországnak nehéz dolga lesz az elvárások teljesítésekor. Hiába származik ugyanis például Ausztriában az energiatermelés 60 százaléka vízierőművekből, hazánkban ezt az Alpokhoz hasonló nagyságú hegyek nélkül képtelenség elérni. Ő a biomassza felhasználásában lát olyan potenciált Magyarországon, ami óriási lehetőséget jelent a környezetkímélő energiatermelésben.