Veszélyek
Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta jelentős mértékben megnőtt az EU tagállamaiban munkát vállalók száma. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar állampolgárok nagy többsége felkészületlenül vág neki Európának. Ezt mondta el az adásban Klekor Ágnes a Külügyminisztérium konzuli főosztályának helyettes vezetője is. "Nagyon gyakran a tudatlanság kergeti bajba a külföldön munkát vállalni kívánó magyar állampolgárokat." - véli Klekot Ágnes. Azt mondja: egy hónapban, átlagban 50-100 magyar állampolgárt vernek át az Európai Unióban. "A leggyakoribb az, hogy egyáltalán nem tájékozódnak, az úgynevezett csábító ajánlatoknak rengetegen bedőlnek. Elindulnak pénz és egyéb egzisztencia nélkül, nem tájékozódnak hogy a munkaadójuk létezik-e, valamint nincsen munkaszerződésük sem." Ezek a legjellemzőbb problémák. A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is.

EURES
Jól látszik, hogy a külföldi munkavállalás esetén a legfontosabb a biztonság, vagyis az információk megfelelő ellenőrzése. Ebben segít az EURES rendszer. A műsorban Kalmár András a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere mutatta be a rendszer működését, amely két pilléren nyugszik. "Az egyik maga az EURES honlap. Ez az Európai Bizottság által üzemeltetett Európa szervernek a leglátogatottabb része, amely annak a körülménynek tudható be, hogy körülbelül másfél millió állásajánlat található rajta." Ez a szám az utóbbi hónapokban némiképp csökkent. Télen általában kevesebb az állásajánlat, valamint az egész Európai Uniót sújtó gazdasági válság is negatívan hat a foglalkoztatásra. A rendszer másik pillére a tanácsadói hálózat. "Körülbelül ezer kollega várja az álláskeresőket Európa szerte. Magyarországon 30 szakképzett tanácsadó dolgozik, őket a megyeszékhelyeken illetve Budapesten a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU integrációs kirendeltségén találják meg." A műsorban bemutatkozik a 30 tanácsadó egyike, Wentzel Gabriella. "Az EURES tanácsadók alapvetően információnyújtással foglalkoznak: a különböző országoknak az élet és munkakörülményeiről tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy melyik országban milyen papírokat kell beszerezni ahhoz, hogy külföldön munkát vállalhassanak." Emellett az EURES tanácsadók különböző rendezvényeket és toborzásokat is szerveznek. Lényegében összehozzák a kínálatot a kereslettel.

Kész átverés
Általános tendencia, hogy egyes ágazatokban jellemzőbb a külföldi munkavállalás. Ilyen például az építőipar. Így viszont az újonnan csatlakozott országokban - például Magyarországon is - alakul ki munkaerőhiány. Az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottságának svéd elnöke szerint ez csak rövidtávon jelent problémát. "Nálunk szinte minden építőipari szakmunkás és segédmunkás a balti államokból jött, ezekben az országokban azonban - és ha tudom Magyarországon is - szakmunkaerő-hiány van, mert Svédországban például sokkal többet tudnak keresni. De már elindult egy változás, Kelet-Európában is emelkednek a kereseti lehetőségek. Az elvándorlás kényszeríti ki, így ez egy pozitív hatás. Persze különbségek még most is vannak, de ez egyre inkább zsugorodik. Így az embereknek egyre kevésbé éri már meg elhagyni a családjukat, a környezetüket, és máshol munkát vállalni" - mondta el a műsorban Jan Andersson. Az építőiparban vagy a mezőgazdaságban különösen jellemző, hogy a munkavállalók nem a már megismert EURES rendszert hívják segítségül, hanem valamilyen közvetítő útján próbálnak munkához jutni. A Külügyminisztérium Konzuli Osztályán tapasztalatból tudják, hogy ez milyen veszélyeket rejt magában. "Az ideális eset az lenne, hogy indulás előtt mindenki tájékozódna a fogadó országban rá váró viszonyokról, munkaszerződéssel rendelkezne, előzetesen ellenőrizné, hogy létezik-e az a munkaadó, akivel aláírta a munkaszerződést. Ezen kívül rendelkezne utasbiztosítással legalább arra az időre, amikor a munkaadó nem fogja ezt utána fizetni. Utánajárna, hogy a járulékokat, adókat és egyéb költségeket vállalják-e, valamint milyen körülmények között fog lakni, és a hazautazása milyen módon lesz rendezve." - mondta el Klektot Ágnes főosztályvezető-helyettes. Ez lenne az ideális eset. Erre azonban kevesen gondolnak. Sőt sokan még olyanért is fizetnek, amiért nem kéne - mondta el Klekot Ágnes. "Közvetítői díjat kérnek ezekért az álláshelyekért. A magán munkaközvetítő, aki regisztráltatta magát, nem kérhet közvetítői díjat. Sajnos nagyon gyakran ezt el is veszítik."

Más nyelven
A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy elsősorban a fiatalok hajlanak a külföldi munkavállalásra - mondta el Kalmár András EURES tanácsadó. "Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy leginkább a 18-tól 25 éves korig szeretnének munkát vállalni, vagy maximum 30 éves korig. Ez ugye egyszerűen annak tudható be, hogy ekkor még nem alapítottak családot, iskola után vagy közben vannak, és kalandvágyból belevágnak egy ilyen dologba. Több oka is van, a legfontosabb természetesen a jó kereseti lehetőség, de emellett a szakmai tapasztalat és a nyelvtudás is elég komoly tényező" - mondta el a műsorban Kalmár András. A bérkülönbségek természetesen vonzóak lehetnek, ám a nagy döntés előtt nem árt számolni egy kicsit. "Ez munkakörönként változik természetesen, de az elmondható, hogy a hazai bérnek a többszörösét meg lehet keresni. Talán a legfontosabb, hogy azért ez a forintra átszámított összeg azért senkit ne tévesszen meg abban az értelemben, hogy ez az ottani fizetésekhez képest nem annyira magas, és a megélhetés költségét is fedezni kell. Angliában például több száz fontot kell havonta fizetni egy szállásért, apartmanért" - avatott be a tapasztalatokba Kalmár András. Magasabb fizetések, szakmai tapasztalat és nyelvtanulás. Ezek a legfontosabb tényezők. Wentzel Gabriella szerint éppen a nyelvtudás hiánya okozza a legtöbb problémát. "Nagyon sok az olyan megkeresésünk, hogy nem beszél idegen nyelven, és ez komoly akadálya a külföldi munkavállalásnak. Nálunk, akik nyelveket beszélnek, általában felsőfokú végzettségűek, és ők nem annyira keresettek, kivéve az orvosokat és a mérnököket. Akikre szükség lenne, azok a szakmunkások, ők viszont nem tudnak beszélni. Tehát eléggé problémás a magyaroknak megfelelő külföldi állást találni." Ennek ellenére - bár pontos számok erről nincsenek a 2004-es Európai Uniós csatlakozás óta - 100-150 ezer magyar vállalt munkát a közösség tagországaiban.

Kapcsolódó oldalak

Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja:
www.europa.eu.int/eures

A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának honlapja:
www.kum.hu

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal web-oldala:
www.afsz.hu