Tekintse meg az adást böngészőjében!

A daganatos betegségek elleni harc az Európai Unió egyik fő célkitűzése. A témában megszólal az Európai Parlament Egészségügyi Bizottságnak tagja, aki a rák ellenes küzdelem egyik élharcosa. Rávilágítunk a megelőzés fontosságára, valamint az is kiderül, hogy nemcsak mi magyarok nem vigyázunk eléggé az egészségünkre, vagyis az Unió más tagállamaiban sem hatékonyak a központi szűrőprogramok.

Brüsszeli vizit
Brüsszel. Az Európai Unió központja. Több ezer magyar él és dolgozik a belga fővárosban. Magyarország uniós csatlakozása óta egyre több honfitársunk vállal itt munkát. A műsorban megszólaló Hajdu Márton az Európai Bizottságnál dolgozik. Egy kávézóban találkoztunk a Place de Luxembourg-on. Sok mindenről beszélgettünk, természetesen az egészségügyi ellátásról is. Márton azt mondja: "Sokkal inkább emlékeztet egy valódi jól működő piacra itt az egészségügyi ellátás az én kis látószögemből, mint ahogy Magyarországon." Márton korábban Amerikában tanult, és úgy látja, az "Újvilág" az egészségügyi ellátás szempontjából is teljesen más volt. "Amerikában minden másképp működött, mint Európában. Ott azt tapasztaltam, hogy a biztosításért, ami elég drága, kiváló ellátás jár. Egyetlen alkalommal kerültem velük kapcsolatba, és le voltam nyűgözve. Két mentőautót küldtek egyszerre két különböző cég, akik kvázi versenyeztek egymással. Amelyik hamarabb odaért, az kapta a biztosítómtól azt az 500 dollárt, vagyis körülbelül 100 ezer forintot ami ezért a kiszállásért jár, a másik pedig elkulloghatott." Ezzel szemben az Európai Unióban az úgynevezett szolidáris rendszerek terjedtek el. Vagyis az állampolgárok kötelezően a jövedelmük alapján fizetnek az egészségügyi biztosításért. Természetesen az ezenfelüli kiegészítő vagy prémiumszolgáltatások tagállamonként eltérőek.
Vizitdíjon innen és túl
Varga József doktor Brüsszel egyetlen magyarul beszélő háziorvosa. A műsorban elmondta, hogy: "Itt a vizitdíj mindig is létezett, tehát itt a térítés csak egy bizonyos hányada annak, amit honoráriumként fizet a beteg. Tehát valamibe kerül, itt ezért nem mennek olyan könnyen orvoshoz az emberek. Engem különösképpen nem botránkoztatott meg, hogy a vizitdíjat Magyarországon be akarják vezetni, mert nem ismertem az előző rendszert, de itt ez létezik."
Létezett Magyarországon is. A budapesti kolléga, Torzsa Péter doktor nem sírja vissza a vizitdíjat. "Én próbáltam ebben is korszerű lenni, tehát vizitdíj-automatát vásároltam, így sokkal jobban ment a beszedése, adminisztrációja. Nekem szerencsétlenül jött ki a megszűnése, mert ez egy elég jelentős kiadás volt, és most az automatát félretehettem. Ugyanakkor tény, hogy nem volt jó a betegeknek és nekünk sem, hogy állandóan pénzzel kellett foglalkozni a rendelőben. Naponta elszámolást vezetni - ez lényegesen lassította a rendelési időt, de a végére azért beleszoktunk. Ahogy megszoktuk, úgy meg is szűnt a rendszer, de azt hiszem, ezt nem sírom vissza."

Mi, magyarok egyébként szeretünk orvoshoz járni. És sok gyógyszert is szedünk. Persze az általánosítás ez esetben sem célravezető - mondta el Torzsa doktor - mert az éremnek két oldala van. "Van az a betegcsoport, aki imád orvoshoz járni, aki szívesen szed gyógyszereket. Van olyan is, aki már túl sokat is szed, épp ezért kell rá odafigyelnünk, megtalálni a helyes arányokat, és csak a legszükségesebb gyógyszeres kezelést javasolni. Van egy másik betegcsoport, a 40-60 éves férfiak, akik viszont nem jelennek meg a rendelőben, ezért fontos, hogy rendezzünk szűrőprogramokat."

A rák ellen
Az Európai Unió egyik legfőbb egészségügyi célkitűzése jelenleg a rák elleni küzdelem. A műsorban megszólalt Adamus Adamou ciprusi képviselő, az Európai Parlament Közegészségügyi Bizottságának a tagja. "A rák továbbra is a legfőbb halálok Európában. Évente mintegy 2 millió új rákos megbetegedést találnak az Európai Unióban, és több mint 1 millióan halnak meg a betegségben; a legtöbben tüdő-, bél- és emlőrákban. Becslések szerint élete során minden három európai közül egynél diagnosztizálják a rákot, és minden négy európaiból egy ebben hal meg. Az összes megbetegedés legalább egyharmada megelőzhető lenne. A kór leküzdése érdekében egységes uniós stratégiára van szükség. Számomra világos, hogy évente sokkal több halálesetet meg tudnánk előzni az Európai Unióban következetesebb, átfogóbb és hatékonyabb rákszűréssel. Ennek érdekében valamennyi tagállam rákszűrési programjának összhangban kell lennie." - véli a ciprusi képviselő.

Az Országos Onkológiai Intézet Budapesten a magyarországi rákgyógyítás központja. Évente több mint 60 ezer beteget látnak el az intézetben. Szinte 24 órában zajlik a diagnosztikai munka. A közös európai rákellenes fellépés egyébként nem új keletű - mondta el Kásler Miklós professzor, a központ főigazgatója. Az Európai Rákellenes Kódex már 1986-ban létrejött. "Ez azt tűzte ki célul, hogy 2000-re a rákos halálozást tíz százalékkal csökkenti, és ezt úgy gondolták elérni, hogy a primer és szekunder prevencióra, tehát a ráktényezők kiiktatásra és a szűrésre helyezik a hangsúlyt, valamint az információk továbbítására általában a nép és a szakemberek oktatására. Ez nem jött be. Ezt a célt összesen Finnország és Ausztria érte el, senki más." Az alapvető problémák az ellátórendszerben vannak. Ez az egész Európai Unióban jellemző jelenség. "Nagyon sok hasonlóság van az országok között." - mondja Kásler professzor. "Európában a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások és az ellátórendszer is nagyon sok értelemben széttagolt. A tulajdonosok, a finanszírozás és az onkoterápiás gyakorlat is különbözik. A kutatás, a fejlesztés és a betegek gyógykezelése nem eléggé összefogott." Az ellátórendszer harmonizálása mellett a legfontosabb pont a prevenció. Vagyis a daganatos betegségek megelőzése lenne - tette hozzá a műsorban Adamos Adamou. "A kormányoknak meg kell érteniük, hogy egy ez így nem mehet tovább. A unió országai egészségügyre fordított teljes költségvetésüknek átlagosan mindössze 3 százalékát költik megelőzésre, szemben az egészségügyi ápolásra és kezelésre költött 97 százalékkal. A betegséges megelőzése lényegesen kevesebb kiadással jár, nem beszélve a megmentett emberéletekről, mert a rákhalálozás egyharmada megelőzhető lenne."

Megelőzés
A régi és az új tagállamok között egyes betegségek és egészségügyi problémák előfordulásánál olyan nagy a különbség, hogy gyakorlatilag "egészségügyi vasfüggönyről" beszélhetünk. A születéskor várható élettartam a nőknél átlagosan 9, a férfiaknál pedig 13 évvel alacsonyabb az új tagállamokban, mint a régiekben. A csecsemőhalandóságnál pedig hatszoros a különbség. Ehhez hasonlóan a rák túlélési esélyei is jóval nagyobbak a régi tagállamokban. Az Európai Parlament ezért erőteljesebb fellépést szeretne az egészségügyi egyenlőtlenségek ellen. "Finnországban a méhnyakrák-szűrésen a részvételi arány gyakorlatilag 100 százalékos. Svédországban a mammográfiás szűrővizsgálat az emlőrákos rákhalálozást 30 százalékkal lehetett csökkenteni, mert olyan fázisban sikerült a rákot diagnosztizálni, amikor se tünetet, se panaszt nem okozott, de lehetett kezdeni a beteget kezelni." - világított rá a megelőzés lényegére Kásler Miklós professzor.

Magyarországon közel sem ilyen jók a statisztikák, mint a Skandináv országokban. A nők például egyszerűen nem mennek el a szűrővizsgálatokra. Ez egyébként Varga József doktor tapasztalata szerint Belgiumban sincs másként. "Itt is vannak ugyanezek a programok, és itt sem reagálnak jobban. Kitettem a várótermembe plakátokat, nem reagál rá senki. A televízióban ugyan beszélnek róla, de nagyon kevés a reakció ilyen dolgokra." Az Európai Parlament kiemelten kezeli a rák kérdéskörét. 2008 októberében szavazott meg egy jelentést, amiben több pénzt és eszközt sürgetett a megelőzésre. Adamos Adamou emellett egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Aggodalomra okot adó jelenség, hogy az Európai Unióban a rákos megbetegedés túlélési esélyeiben döbbenetes eltérések tapasztalhatók a keleti és a nyugati országok között. Tehát a tagállamoknak végre fel kell ismerni a problémát, le kell ülni egymással, és ki kell cserélni a tapasztalatokat." Kásler Miklós professzor szerint ebben kulcsszerep jut az intézményi hálózatnak. "Franciaországban 22 úgynevezett rákkórházban folyik a daganatos betegek gyógyítása és ez önmagában 9 százalékkal növelte a túlélést. Magyarországon is megvan a központi rákcentrum, ez az Országos Onkológiai Intézet. Egy ilyen rákcentrum felvevőterülete az európai ajánlások szerint is kb. 2-4 millió lakos." Magyarországon centrális a szemlélet. Az országos központ mellett megyei rákcentrumok jöttek létre, lényeges kérdés azonban ezek együttműködése. A már említett európai parlamenti jelentés szerint a halállal végződő daganatos megbetegedések egyharmada megelőzhető, egy másik egyharmada pedig tartósan gyógyítható lenne.