Tekintse meg az adást böngészőjében!



Etnikai köntösben
Pilisszentkereszt az egyetlen magyarországi település, ahol többségben vannak a magukat szlováknak mondók. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 54%-a vallotta magát a szlovák származásúnak, a nyelvet azonban ennél már jóval kevesebben beszélik. A Pest megyei településen néhány hónapja hatalmas vita robbant ki a helyi Szlovák-ház miatt. A magyar nemzetiségű polgármester új helyre költöztette volna a helyi kisebbségi önkormányzat irodáit, ez a szlovákok azonban nem fogadták el. Az ügy valóságos diplomáciai vitává fajult, majd a két kormány egymásra licitálva jelentette be: új Szlovák-ház felépítését támogatják Pilisszentkereszten. Mára a tervek is elkészültek, a viták azonban nem csitulnak. "Több olyan intézkedése történt a községi önkormányzatnak, amiről mi úgy éreztük, hogy sérelmezi nemzetiségi jogainkat" - mondta el Demjén Márta a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. "A nemzetiségi rendezvényeinken gyermekeink nem énekelhettek szlovákul, a színpadon nem szavalhattak szlovákul. Megszüntették a kétnyelvű faluújságunkat, a honlapunkról lekerültek a szlovák nyelvű oldalak, a kábeltévéről lekerültek a szlovák nyelvű oldalak, ezek mind-mind folyamat voltak, Míg aztán eljutottunk a szlovák házhoz." - tette hozzá. A falu polgármestere Lendvai József másként látja a konfliktus okait. "Az okok még a mai napig is léteznek, tehát a fő ok a volt, hogy a polgármesteri hivatal elég szűkös, több olyan funkciója van, amit ebben az épületben nem tudunk normális módon ellátni." Ezért a helyi képviselőtestület úgy döntött: menjenek a szlovákok az irodából, és költözzön be oda az önkormányzat. Ezt azonban a helyi kisebbségi testület nem fogadta el. A vita átlépte a falu határait, átkelt a pilisi erdőkön. Egészen a legmagasabb körökig gyűrűzött. "Nemzetközi botrány lett belőle." - emlékezett a tavaszi eseményekre Lendvai József. "Robert Fico szlovák miniszterelnöknek volt egy olyan kijelentése, hogyha ez Szlovákiában történt volna, kitört volna a harmadik világháború. Sajnálatos, hogy egy ilyen kis piszlicsáré irodaügy miatt akár a harmadik világháború is kitörhetett volna, de sajnos volt módom megtapasztalni, hogy a politikusok és a média hatása együttesen olyan, hogy ez akár meg is eshet." - mondta el a műsorban a pilisszentkereszti polgármester. Idáig azért szerencsére nem fajult a dolog, ám az addig békés falu élete teljesen felbolydult. A polgármester és a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője jó néhány hónappal az ügy kirobbanása után sem értnek egyet. Demjén Márta azt mondta: "Itt nem a lakosok között vannak etnikai ellentétek, itt van egy-két ember, aki tulajdonképpen ezt a feszültséget gerjeszti etnikai al

A vitában álló felek a közös hangot továbbra sem találják. A politikusok viszont találtak megoldást, hiszen a két kormány közös támogatásából új Szlovák ház épül a faluban. "Júniusban született egy kormánydöntés, amelynek értelmében az Országos Szlovák Önkormányzat koordinálásában elkezd épülni Pilisszentkereszten a Pilis Szlovákok Központja" - ezt jelentette be egy szeptember elején tartott sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős szakállamtitkára. A terveket látványos prezentáción mutatták be. A magyar kormány és a szlovák kabinet összesen 160 millió Forintot adtak össze. Ez lehet az ügy megoldása, ám a Lendvai József polgármester szerint rossz döntés született. "Mindig is említettem, hogy ez pénzről, hatalomról szól ez a kérdés, és ezt megtalálták ők a nagypolitikával egyetemben." A helyi kisebbségi önkormányzat vezetője Demjén Márta viszont további aggodalmának adott hangot. "Hogyha még ezeket, az apró lehetőségeket, amelyek vannak még a kezünkben, ezeket megszüntetik, vagy csak gátolják bizonyos százalékig, akkor itt nem sok jövőt jósolhatunk magunknak."

Hídépítők
Komárom és Komarno valójában egy város. A Duna mellett található települések 1896-ban egyesületek. A Trianoni békeszerződés után aztán a folyó határvonalként ékelődött Komárom testébe. Az igazi újraegyesülést az Európai Uniós csatlakozás hozta meg, és azóta Észak- és Dél-Komárom ismét összeforr egymással. Közös álmuk egy új Duna-híd valahol ott a távolban a vasúti híd mellett, ám a tervekből lassan lesz valóság. A politika rengetegében a két oldal lassan közeledik egymáshoz. "A két város együtt nyújtotta be a pályázatát az unió felé és megközelítőleg négyszáz millió Forintot nyertünk. Ennek eredményeképp engedélyes tervekkel rendelkezünk, és nagyon szeretnénk, ha minél előbb visszafordíthatatlanná tudnánk tenni ezt a folyamatot" - mondta el a műsorban Zatykó János Komárom város polgármestere. A tervek ugyanis egyelőre nehezen valósulnak meg. A két ország feszült viszonya a híd építését is akadályozza. "Abban nehezíti elsősorban, hogy nem segíti, tehát, hogy nincsenek olyan felsőbb kezdeményezések, amelyek közelebb hoznák egymáshoz a régiókat." - ezt már Hortai Éva szlovák településrész Komarno alpolgármestere mondta. Jelenleg az ügy a kormányok asztalán fekszik, ám manapság Magyarország és Szlovákia között a hidak lassan épülnek. Hortai Éva szerint a két város megtette a magáét. "Ahhoz, hogy maga a híd megvalósuljon nemzetközi szerződésre van szükség és ezt a két kormánynak kell megkötni." Az Európai Uniónak köszönhetően Komárom ma egy közösség. A határok eltűntek, ám az etnikai eredetű politikai viszály, újraépíti a falakat. Zatykó János komáromi polgármester azt mondta: "A két város tekintetében, hacsak az egymásélést veszem, akkor nem észlelhető semmi gond. Ha már a fejlesztéseket, megint a hídról beszélek akkor egy csöppet lehet keserű a szám íze"

Egy hajóban
Augusztus 25-én hatalmas ünnepséget rendeztek Komárom város szlovák oldalán. A Klapka téren ezrek gyűltek össze, hogy a pekingi olimpián Szlovákiának ezüstérmet szerzett férfi kajak négyest ünnepeljék. Riszdorfer Mihály, Riszdorfer Richárd, Tarr György és Erik Vlcek ma már Komárom hősei. Magyarok és szlovákok, de egy hajóban eveznek, közösen lapátolnak a kitűzött cél felé. Riszdorfer Mihály a műsorban kijelentette: "Európaiak vagyunk! Mindegy kinek tartanak, tulajdonképpen egy közös Európában élünk most. Úgyhogy mindegy, hogy azt mondják, hogy szlovák vagy magyar. Igaz, hogy vannak magyar gyökereink, de ugyanúgy vannak szlovák is, úgyhogy ilyen kevert családokból vagyunk." A pekingi olimpia után a fiúk egy jó darabig most nem szállnak vízre. Azt mondják: a sport nyelve azonos az egész világon. "Tulajdonképpen akárhol megjelenünk a világban, úgy kezelnek minket, mint szlovák gyerekeket, mert itt Szlovákiáért versenyzünk, de nagyon sokan tudják, hogy beszélünk magyarul és vannak őseink, akik magyarok voltak." - mondta el Riszdorfer Mihály magyar származású szlovák kajakos. Szlovákok és magyarok egy hajóban eveznek. Itt nincs helye az etnikai kérdésnek.

Határmenti ellenségkép Szlovákiába már nem kell útlevél, szabad az átjárás a két ország között. Az Európai Uniós csatlakozás ezeket a határokat lebontotta, ám másfajta határok lebontásához még évek kellenek egy friss felmérés szerint, ugyanis a magyarok mindenki másnál ellenszenvesebbek a szlovák tinédzsereknek. Határ menti ellenségkép az Európai Unióban. "Egyszerűen a hír szintjén az jön ki, hogy a magyarok a Góbi-sivatagból jöttek, rosszindulatúak, gyávák, szégyenletes a múltjuk, ezer éve kizsákmányoltak bennünket, most is azon gondolkodnak, hogy fognak politikai hatalomra szert tenni." - sorolja a meglepő tényeket Huncik Péter pszichiáter, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Így látja a magyarokat ugyamis egy szlovák 15 éves. Ez hallja a hírekben. A propaganda dolgozik, az előítéletek pedig erősödnek. "A negatív megítélése a szomszéd nemzeteknek eléggé általános, vagy semleges." - ezt Szarka László a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzetiségi Kisebbségkutató Intézetének igazgatója tette hozzá. "A jelenség mögött általában az ismeretek teljes hiánya van. Elég itt megemlíteni azt, hogy budapesti gimnazistákat kérdeztek meg horvát történeti személyiségekről, egy-két horvát futballista jutott eszükbe az elit gimnáziumok tanulóinak. Hasonlóan a zágrábiaknak pedig Cicciolina volt a leghíresebb magyar személyiség. Tehát gyakorlatilag nagyon nehéz egymás ismerete nélkül szimpátiát kelteni." - mutatott rá az ellenségeskedés gyökereire Szarka László. A másik fontos szempont az érintettség. Erről beszélt Huncik Péter a műsorban. "A felmérés egy reprezentatív minta Szlovákiáról, aminek a nagyobb részét azok a területek teszik ki ahol, kicsit túlzással élő magyart még nem láttak." Persze az éremnek ez esetben és két oldala van vélte a szlovákiai kutató. "A magyar hozzáállásban én azt találom nagyon problematikusnak, hogy évtizedekig vagy nem beszéltünk a problémáról, vagy teljesen közönyösen, közömbösen álltunk ehhez a témához, vagy pedig teljes a lekezelés: mi nem veszünk titeket komolyan. Na most ezt nagyon pontosan érzik a szlovákok." - mondta Huncik Péter.

Szarka László szerint ez a tendencia több veszélyt is rejt magában. "Nem zavarják emberi konfliktusok nagy tömegben a magyar szlovák viszonyt, és ez annál nagyobb felelősséget ró a politikusokra, akik lezáratlan konfliktusokat görgetnek maguk előtt." - mondta el a magyar-szlovák viszonyok szakértője. Huncik Péter szerint a probléma megoldásában az egymásra mutogatás helyett, mindkét oldalnak tevékenyen részt kell vennie. "Úgy tűnik, hogy a labda itt van a szlovák térfélen, de én azt hiszem, hogy a labda, egy másik labda egy időben a magyar térfélen is van, tehát a magyar oldalnak is lenne mit rendbe hozni ezen a dolgon." Szarka László szerint wz azért is különösen lényeges, mert az érdekek közösek. "A gazdasági kapcsolatok, az emberi kapcsolatok, a vegyes vállalatok a közös határrégió közös fejlesztései egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy itt a konfliktusok útját járja a két nemzet."

Brüsszeli visszhangok
A szlovák-magyar viszony már Brüsszelben is téma. 2007 novemberében az Európai Parlament történetében először folytatott vitát egy unión belüli hagyományos kisebbség helyzetéről. Az illetékes szakbizottság napirendjén a szlovákiai magyarság helyzete szerepelt. A képviselők leszögezték: az Európai Uniónak nem dolga igazságot tenni a két nemzet között, de le kell zárni a történelmi konfliktusokat, és tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait.
Ennek ellenére Bauer Edit szlovákiai magyar nemzetiségű képviselő szerint az Európai Unió nem fordít elég figyelmet a kisebbségek védelmére. "Elő-elő kerülnek a kisebbségek problémái különböző szinteken, különböző fórumokon, de az a helyzet, hogy igazából nincs gazdája." - mondta el a politikus. Ebben az estben azonban megmozdult valami. 2007-ben Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat, ez pedig például a magyar kisebbség kollektív bűnösségét mondja ki. Gál Kinga magyar európai parlamenti képviselő azt mondja lépni kellett. "A bizottság úgy döntött, hogy megkeresi az európai alapvető jogok ügynökségét, amelynek feladata, hogy jó alaposan körüljárjon ilyen ügyeket, és valamilyen javaslatot tegyen, illetve megkeresi az illetékes biztost." Ez megtörtént és az ügy jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére Bauer Edit szerint a kisebbségi ügyek kezelésben csak a Lisszaboni szerződés teljes elfogadáséval történhet érdemi előrelépés. "A szerződésekben a kisebbségekről nem esik szó, egyedüli kivétel lenne a Lisszaboni szerződés, amennyiben hatályba lépne az a fél mondat elegendő lenne ahhoz, hogy a kisebbségek jogi helyzetével problémáival az európai intézmények foglalkozzanak." - mondta el az Euróra szeptemberi adásában a szlovákiai európai parlamenti képviselő.