Tekintse meg az adást böngészőjében!



A kaposfői Kovács J. Attila 1993. óta termeszt cukorrépát. Azt mondja, ez a növénytermesztés nehézipara. Egyre kevésbé éri meg azonban foglalkozni vele. Még úgy is, hogy a termelőket az Európai Unió is támogatja. Szerinte az ágazatot ez a száz-száztízezer forint menti meg. Az unióban jelenleg több a cukor annál, mint amire a piacon szükség van. Ezért támogatják azokat, akik felhagynak a termesztéssel.

Az országban már csak Kaposváron működik cukorgyár. A cukorrépából azonban nem csak cukrot gyártanak, hanem energiát is előállítanak: biogázt. Répából cukrot gyártani többe kerül, mint nádból. Így a magyar szakembereknek komoly fejtörést okozott, hogy hogyan maradhatnának versenyképesek a világpiacon. Kaposváron ezért építettek biogáz üzemet. Az eddig hulladéknak számító répaszeleteket hasznosítják. Jelenleg a gyár energiaigényének felét biztosítják a módszerrel, későbbi tervük, hogy a város intézményeit is innen lássák el gázzal.

A Somogy megyei Nagybajom környékén gazdálkodó Szabó Tamás többek között gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Az a véleménye, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztést eddig az Európai Unió hazánkban kevésbé támogatta. A határidőket szűknek tartja és szerinte az adminisztráció is sok.

A hazai termelők évente 2 millió tonna zöldséget és 800 ezer tonna gyümölcsöt állítanak elő. Mindez 170 ezer családnak biztosít megélhetést főállásban és még egyszer ennyinek részmunkaidőben. A zöldség-gyümölcs terméktanács alelnöke azt mondja, óriási előrelépés az is, hogy a jövőben a pályázaton elnyert összeget nem utólag, egyben; hanem részeként, folyamatosan kaphatják meg.

Mindezek ellenére a gazdáknak hozzá kell szokniuk ahhoz: aki uniós támogatást szeretne, szigorú követelményeknek kell megfelelnie. A Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője például arra hívja fel a figyelmet, hogy jövő év január 1-től minden bizonnyal bevezetik az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés elvét. A gazdálkodóknak tizenkilenc előírást, szabályt kell betartaniuk ahhoz, hogy megfeleljenek a jó mezőgazdasági gyakorlat követelményeinek. Hozzátette: mindez a fogyasztók érdekeit, az élelmiszer-biztonságot szolgálja.

Oláh István egy baromfifeldolgozó ügyvezetője. A Pest megyei Hernádon működő üzemben néhány évvel ezelőtt európai uniós támogatás segítségével alakítottak ki egy logisztikai egységet. Évente tízmillió csirkét dolgoznak fel. A legnagyobb problémájuk, hogy amikor a csibék kibújnak a tojásból még nem tudják, mennyit kapnak majd a késztermékért. piaci viszonyok, így az ár is, hétről-hétre változnak. Azaz hetekkel előbb meg kellene jósolniuk, hogy mekkora lesz a kereslet.

Glattfelder Béla az Európai Parlamentben magyar képviselőként kiemelten foglalkozik mezőgazdasági ügyekkel. Azt mondja: Európában két irányzat áll egymással szemben. Az egyik szerint meg kell védeni a közös agrárpolitikát. A világon sok helyen élelmiszerhiánnyal találkoznak az emberek. Így fontos, hogy Európa meg tudja őrizni azt a képességét, hogy népességének ellátásához a szükséges élelmiszer-mennyiséget elő tudja állítani. Vannak, akik pedig azt mondják, hogy a közös agrárpolitikát meg kell szüntetni, nincs szükség arra, hogy erre a célra ennyi pénzt adjunk ki. Ez egy folyamatos harc, ennek mindig vannak újabb lépcsői. Most éppen egy nagy felülvizsgálati eljárás keretében van az unió, amelyik arról szól, hogy a jövő év elejétől 2013-ig milyen változtatásokat vezessenek be.

Magyarországon egyelőre kevés olyan üzemanyag-töltőállomás van, ahol úgynevezett E85-ös üzemanyagot, azaz biobenzint lehet tankolni. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy valóban ez jelenti-e a magyar mezőgazdaság jövőjét.

Bíró Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium Bioenergetikai Osztályának vezetője szerint ezt a kérdést onnan kell megközelíteni, hogy továbbra is külföldről vásároljunk, akár bioüzemanyagot vagy hagyományos üzemanyagot, vagy megpróbáljuk saját magunknak megtermelni. A szaktárca elképzelése szerint a termelők, akik eddig csak alapanyagtermelők voltak, be tudnának lépni egy olyan láncba, ahol elsődleges feldolgozókká válnak.

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő viszont úgy vélekedik, éppen a már említett élelmiszerhiány miatt inkább a késztermékek előállítására kellene törekedni. Szerinte meg kell próbálni minél tovább feldolgozni a mezőgazdasági terményeket, minél több hozzáadott értéket beépíteni. Gabonából húst, húsból késztermékeket, tálcára kiszerelve, készen csomagolva, hogy versenyképesek legyenek a nyugat-európai piacokon.

Ha az élelmiszerhiányról esik szó, akkor erősödik azok hangja is, akik támogatják a génmódosított fajták engedélyezését. Ez ügyben az Európai Unió jelenleg inkább elutasító álláspontot képvisel. Igaz, az Európai Unió elvesztett egy peres eljárást a Világkereskedelmi Szervezetben. Ez a peres eljárás kimondta, hogy az Európai Unió illegitim módon akadályozta a GMO-k elterjedését. Ma a világon több mint százmillió hektáron termesztenek génmódosított fajtákat. A legnagyobb területen az Egyesült Államokban, ezt követi Argentína és Brazília. Az Eurórában megszólaló szakemberek átfogó tudományos vizsgálatokat sürgetnek és nagyon részletes szabályozást dolgoznának ki.