Tekintse meg az adást böngészőjében!

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a Magyarország és a többi szomszédos EU-tagállam közötti - magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyar-szlovák - határok, ún. ideiglenes schengeni külső határok lettek, ahol az áruforgalom ellenőrzése lényegében megszűnt. Ezeken a határokon azonban csak a schengeni térségbe történő integrálódásunkat, azaz 2007. december 21-ét követően szűnt meg teljesen a határellenőrzés, és rajtuk keresztül szabadon, ellenőrzés nélkül mozoghatnak az uniós polgárok. A külső határokon ugyanakkor a schengeni normáknak megfelelő szigorú határellenőrzést vezettek be. A törvényes célból szabályosan beutazókat az ellenőrzés csak a feltétlenül szükséges mértékben zavarja. A törvénytelenül beutazók kiszűrését segíti viszont a schengeni együttműködés adatbázis-rendszere és számítógépes infrastruktúrája, angol rövidítéssel a SIS.
Az Európai Unió a Schengen Alapból összesen több mint 165 millió euró pénzügyi támogatással járul hozzá Magyarország teljes körű schengeni tagságához, a határellenőrzés fejlesztéséhez és általában a schengeni követelmények teljesítésének támogatásához.
Az 1985. június 14-én aláírt Schengeni Egyezmény után 1990. január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt. A két egyezmény 1995-ben lépett életbe, és a schengeni térségben felszámolta a belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika és a külső határellenőrzés területén.

A különböző területek szabályozásának feladata megoszlik a tagországok és az EU között. Az egyes tagországok belügyeit tekintve az EU előírásai nem érintik például a közigazgatás felépítését és működését, ugyanakkor a határok ellenőrzésére, a menekültpolitika kialakítására léteznek közös előírások. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen szabályokat a tagállamok közösen hozták, illetve hozzák meg. A Maastrichti Szerződés által létrehozott három pillér rendszerét az Amszterdami Szerződés alakította át, melynek értelmében a bel- és igazságügyi együttműködésbe már csak a rendőrségi és bűnügyi együttműködés (rendőrségi, vám- és büntetőügyi együttműködés, a nemzetközi csalások elleni küzdelem, valamint a fajgyűlölet és idegengyűlölet elleni közös fellépés) tartozik. Ennek fontos szerepe van az ún. "szabadság, biztonság és igazságosság európai övezetének" létrehozásában.

Először a Maastrichti Szerződés rendelkezett az Europol felállításáról, amely az Európai Unió bűnüldöző szerve, feladata a bűnüldözési operatív információk kezelése. Az Europol célja a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés és hatékonyság javítása a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén A szervezet a tagállamok bűnüldözési tevékenységéhez nyújt segítséget a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a terrorizmus, a pénzhamisítás és a pénzmosás, az emberkereskedelem, valamint a tiltott gépjármű-kereskedelem területein. Az Europol teljes körűen 1999. július 1-étől működik, Magyarország 2004. szeptember 30-tól teljes jogú tagja a szervezetnek.