Tekintse meg az ötödik adást böngészőjében!
A mesterséges kromoszómarendszert 49 világszabadalom védi, amelyek kiterjednek az alkalmazásokra is, például a sejtekben történő gyógyszeralapanyag termelésre, transzgénikus állatok, növények előállítására, vagy a génterápiára. Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjában az első emlős mesterséges kromoszóma után 1997-ben megszületett az emberi mesterséges kromoszóma is.
Mit ígér a mesterséges kromoszóma és az őssejt technológia ötvözése?
Genetikai eredetű és szerzett, daganatos betegségek gyógyítása válhat lehetségessé. |
